IRENEUSZ IREDYNSKI (1939-1985.)
26 éve, 1985-ben halt meg Varsóban Ireneusz Iredynski lengyel író, dramaturg, forgatókönyvíró, valamint számos rádiójáték és dal szövegének szerzője. Művei ezidáig német, angol, francia, szerb-horvát és finn fordításokban jelentek meg.
1939. július 4-én született. A háborút követően, melynek édesanyja is áldozatául esett, édesapjával a családi Stanisławowoból nyugatra, Wałbrzychba költöztek. Édesapjával állandó harcokban állt, idős nagynénjei nevelték, akiktől tizennégy évesen elmenekült az „emberek közé”.
Elveszett fiú volt ekkor, akinek iskolába kellett járnia, mellette pedig ellátni magát. Kóborolt, mindent elvállalt, hogy egy kis pénzhez jusson. Nagyon nehéz körülmények között élt, szegénysége és az otthon hiánya korán megszerettették vele az alkoholt. Az őt körülvevő rossz dolgok elől az ekkor írt verseiben teremtett jobb, szebb világba menekült. Egyik kedvenc olvasmánya Molnár Ferenc „Pál utcai fiúk” című könyve volt.
Sok tanára szerette. Gimnáziumi irodalom tanárnője, Krzywicka asszony rendszeresen vendégül látta otthonában, ahol a fiatal Ireneusz a Jagelló Egyetem professzorával, a tanárnő bátyjával is találkozhatott. A tanárnő ajánlotta Iredynskinek, hogy olvasson Tatarkiewiczet. Tanult, írt, verseket publikált, és a Lengyel Írószövetség legifjabb tagja lett. Költőként 1955-ben debütált, első regénye 1962-ben jelent meg.
Drámáit Lengyelországban (Sopot, Katowice, Lublin, Poznan, Wroclaw, Torun, Varsó, Krakkó, Olsztyn, Szczecin), illetve Magyarországon (Mészáros Mártával együttműködésben többször is vendégszereplő krakkói Helena Modrzejewska Színház), valamint több, ismert külföldi színházban (berlini Theatre Forum, zürichi Schauspielhaus, arlingtoni New Polish Theatre) is műsorra tűzték.
A forgatókönyvei alapján készült filmek rendezői többek közt Halina Bielińska, Zbigniew Kuźmiński, Roman Załuski, Krzysztof Kisielewski, Sylwester Chęciński (Iredynski forgatókönyve alapján rendezett filmjét Magyarországon „FÉRJ ÉS FELESÉG” címmel ismerhette meg a közönség), és Jerzy Trojan. Trojan filmjében a kor híres lengyel színészei játszottak: Zbigniew Cybulski, Leon Niemczyk, Witold Pyrkosz, Marek Perepeczko (Magyarországon a „Janosik” című tévésorozat főszereplőjeként ismert), Jan Nowicki (számos magyar filmben szerepelt), Andrzej Seweryn, Jan Englert és Kazimierz Kaczor.
Iredynski úgy vélte, hogy az emberi sorsokat meglepően gyakran dönti el a véletlen, azonban hinnünk kell abban, hogy minden tőlünk függ. Az életben folytatott játszma a rossz ellen védekező, érzékeny emberek álcája. Hitt abban, hogy az embereknek, a világnak lehet adni és továbbadni.
Egy rádióinterjúban saját maga nyilatkozta: „Igyekszem jól használni a nyelvet… de végül a kapkodás mindig megzavar. Szeretem a tökéletesre csiszolt mondatokat. A célzott, éles párbeszédeket. Természetesen sok időt szánok ezekre. A közvéleménnyel ellentétben, minden nap órákat ülni az írógép mellett a legnehezebb munkák egyike.”
Súlyos betegen halt meg 1985. december 9-én, negyvenhat éves korában, Varsóban. A Powazki temető katakombáiban helyezték végső nyugalomra.
Több tíz díj és kitüntetés birtokosa – első (újságírói) díját debütáló verseskötetéért kapta, - egy ismerőse viccesen „homo laureatusnak” nevezte.
Müldner-Nieckowski Piotr, Ireneusz Iredynski Válogatott műveinek 1. kötetéhez írt előszavában a következőket írta az íróról: „Munkássága - ellentétben azzal, ahogy bizonyos enciklopédiák (...) állítják, - nem tartozott az úgynevezett cinizmus és nihilizmus anarchisztikus áramlatához a lengyel irodalomban.” Először is, a lengyel irodalomban, a Lengyel Népköztársaság propagandája ellenére, soha nem létezett ilyen áramlat, másrészt Iredynski nem azonosult ezzel az ideológiával.
Nem akart – ellenségei meghatározásában - az „ifjúság gyanús példaképe” lenni, nem értékelte sem saját, sem hősei viselkedésének követőit. Ezzel egyidőben műveiben nem csak, hogy nem dicsőítette és nem szerepeltette a cinizmust és a nihilizmust, de kompromisszumok nélkül leplezte le azt.
Jaroslaw Wernik véleménye szerint Ireneusz Iredynski munkásságában éppúgy megtalálhatóak az európai egzisztencializmusra, mint az amerikai beat-mozgalomra jellemző elemek. Stanislaw Lem, az ismert lengyel sci-fi író Dosztojevszkijhez hasonlítja az írót.
